Sokan azt gondolják, hogy az alkoholizmus kórképe csak akkor áll fenn, ha minden egyes este legurul pár sör vagy ne adj isten, minden reggel egy-egy felessel kezdődik. Hát nem. Létezik az alkoholizmusnak egy olyan variánsa, amely nem jár együtt a rendszeres, naponkénti alkoholfogyasztással. Úgy hívják, hogy „gépszíjas alkoholizmus”, és az elnevezésben minden benne van.
   A gépszíj ugyanis fogja magát és elkapja a delikvenst. Azt a szegény, tehetetlen áldozatot, aki amúgy sosem szokott a pohár fenekére nézni. Mert hogy nem mer. Mivel feltehetőleg jól ismeri magát, és tudja, hogy egyetlen koccintás nála elindítja a lavinát.
   A gépszíjas alkoholista ugyanis ilyen: ritkán iszik, de akkor istenesen. Ahogy megérzi az alkohol ízét, nincs megállás: újabb és újabb poharak kellenek, egészen addig, amikor már nem bír gondolkodni (és mit teszünk, amikor nem bírunk gondolkodni? Természetesen: iszunk).
   Tegyük fel, pénteken van egy ilyen, poharakkal teli este. Az egészséges ember szombaton rémes macskajajjal ébred, utánakeres a guglin, hogy ez mivel enyhíthető, és tömi magába a multivitamint, szőlőcukrot, kovászos uborkák üvegének mélyén kotorász, anyjának-feleségének kiadja az ukászt korhelyleves főzésére, netán még egy gyógysör is befigyel, de ennyi.
   A gépszíjas alkoholista viszont felébred, macskajajong, amit rögtön enyhít is egy felessel. Aztán eszébe jut a mondás, miszerint „kerüld a másnaposságot: maradj részeg”, belátja ennek bölcs igazságát és eleget is tesz neki. Szóval a pénteki ivászatból szombati, vasárnapi lesz, és ha szerencsés, és van munkája, méghozzá olyan, ahol nem kultiválják a tántorogva tartott prezentációkat, akkor talán hétfőre kijön belőle. Rosszabb esetben beteget jelent. Még rosszabb esetben bemegy, dolgozik (nem egyszer jobban, mint józanul, és ez az egyik legfőbb veszély, amiről írunk még), és kedden megpróbálja eggyel kevesebb felessel indítani a napot. Vagy sikerül, vagy nem, mondhatnám, hogy az alkoholista jellemén múlik, de sajnos nem: a szerencsén. Akár 8-10 nap is eltelhet ilyen „csak a másnaposság miatt iszok” felkiáltású történetekkel, amelyek persze csúfos végekbe torkollnak. És egyébként nem törvényszerűen: a gépszíjas alkoholizmus legtöbbször észrevétlen marad, 4-5 részegen végigvitt munkanap nem tűnik fel-ki, ha a delikvens elég ügyes. (Márpedig az, mert az alkoholisták bizonyos szempontból nagyon is egyedülálló, különleges emberek, erről is írunk még.)
   De legyen bármi és bármikor a vége, ha eljön, a gépszíjas alkoholista fellélegezhet: ennyi volt. Ha nem lesz újabb koccintásos alkalom, ő védve van. Nem iszik sem holnap, sem holnapután. Mert tudja, tud józan lenni hónapokig, akár évekig. És sokan, akik nem jártak ennek utána, megkönnyebbülten sóhajtanak fel: én nem vagyok alkoholista, mert nem iszom mindennap. Pedig igen, alkoholista vagy, csak épp gépszíjas. És ez bizonyos szempontból rosszabb, mint a normál alkoholizmus (majd ezt is megírjuk, hogy miért).
  És hogy honnan tudhatod, gépszíjas vagy-e? Ha a következő megállapítások közül csak 1 is igaz rád, érdemes elgondolkodni...

  1. A másnaposságot mindig újabb alkoholadaggal orvoslom

  2. Vannak „fehér foltok”, nem mindig emlékszem, mit tettem vagy mondtam

  3. Ha egy pohárral iszom, újabb adagra vágyok

  4. Ha italozás van, több napig is eltart, míg újra józan leszek

  5. Sokszor vagyok úgy részeg, hogy az nem tűnik fel senkinek

   Reméljük, mind az öt jellemzőre nem-mel feleltél. Ha mégsem, akkor bizony: alkoholista, tehát beteg vagy. Az már fél siker, ha belátod vagy ha hozzátartozódban felismered. A másik fele ugyan nehezebb, és gépszíjasoknál fokozottan az, de legalább lehetséges. Igen, gyógyítható, elmondjuk majd, hogyan.